„A Magyar Antikváriusok Egyesületének létrehozása főként Berényi Péter újságíró szívós munkájának köszönhető. Mintegy tizenöt antikvárium képviselője 2001-ben alapította meg az érdekvédelmi szervezetet. Bizalmuknak köszönhetem az egyesület elnöki tisztségét. Szakmánk javaslatait jogi személyként nagyobb súllyal tudjuk képviselni a minisztériumokkal való diskurzusban, a törvény-előkészítési folyamatoknál, hasonlóképpen német kollégáinkhoz, akiket a Német Antikváriusok Szövetsége képvisel. Nyugat-Európában az ilyen szervezetek tradicionálisak, a céhrendszer késői utódai.” – fogalmazott Borda Lajos, a Magyar Antikváriusok Egyesületének egyik alapítója és első elnöke a Magyar Nemzet 2003. január 13-i számában.

A Magyar Antikváriusok Egyesülete azóta számos kérdésben volt a tagok, illetve a gyűjtők segítségére. Az internetes könyvkereskedelem térhódításával viszont egyre többen „váltak” antikváriussá, rendkívüli módon megszaporodott a használt könyveket kínálók száma. A bővülés persze nem mindig járt együtt a színvonal emelkedésével, sőt, e tekintetben inkább hanyatlásról beszélhetünk. Ennek ellenére pozitív törekvések is felszínre jutottak: sokan el-elhagyták a használt könyvekkel való kereskedést, voltak, akik specializálódtak, és akadtak olyanok is, akik külföldi kapcsolatokat kerestek. Talán épp ez utóbbi irány adott ösztönzést arra, hogy a hazai szakmai szervezet a Nemzetközi Antikvár Szövetség, az ILAB tagjává váljon.

2010 márciusában tartotta közgyűlését a Magyar Antikváriusok Egyesülete, ahol a tagok megszavazták a csatlakozást. Ugyanebben az évben, szeptemberben, az ILAB bolognai kongresszusán kapcsolódott teljes joggal a hazai szervezet a nemzetközi vérkeringésbe. Az említett közgyűlés új vezetőséget választott: az elnöki tisztséggel járó teendőket Bősze Ádám vállalta, míg alelnökként Antal Károly, Borda Lajos, Dankó Károly Márffy György dolgozik azon, hogy a Magyar Antikváriusok Egyesülete a nemzetközi tagság elérése mellett a szakma meghatározó szervezetévé váljon.